egyetemes_zsinatok.txt

I. в†’niceai zsinat (325), 
I. в†’konstantinГЎpolyi zsinat (381), 
в†’efezusi zsinat (431), 
в†’kalkedoni zsinat (451), 
II. konstantinГЎpolyi zsinat (553), 
III. konstantinГЎpolyi zsinat (680), 
niceai zsinat (787), 
IV. konstantinГЎpolyi zsinat (969), 
I. в†’laterГЎni zsinat (1123), 
II. laterГЎni zsinat (1139), 
III. laterГЎni zsinat (1179), 
IV. laterГЎni zsinat (1215), 
I. в†’lyoni zsinat (1245), 
II. lyoni zsinat (1274), 
в†’vienne-i zsinat (1311), 
в†’konstanzi zsinat (1414), 
в†’bГЎzeli zsinat (1431), 
V. laterГЎni zsinat (1512), 
в†’trienti zsinat (1545), 
I. в†’VatikГЎni Zsinat (1869), 
II. VatikГЎni Zsinat (1962) E.P.

egyetemes zsinat (lat. concilium oecumenicum): 
a világegyház püspökeinek gyűlése, melyen a püspökök testülete az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalmat ünnepélyes módon gyakorolja (336, 337.k. 1.§).
 - A pápa joga az ~egyetemes zsinat~ összehívása, felfüggesztése, áthelyezése, feloszlatása, a rajta való elnöklés (személyesen v. megbízott útján), az ügyrend megszabása és a határozatok jóváhagyásában való részvétel, továbbá a határozatok megerősítése és kihirdetésük elrendelése, melyek nélkül azok nem kötelezőek (338, 341.k. 1.§). Az ~egyetemes zsinat~ határozatainak jóváhagyása olyan cselekmény, melyben a résztvevő atyák a p-val együtt járnak el (341.k. 1.§). Természetesen ez a cselekmény teszi a p. megerősítést és a zsin. határozatként való p. kihirdetést lehetővé. - Ha a p. szék az ~ folyamán megürül, az ~ magától fölfüggesztődik mindaddig, amíg az új p. föl nem oszlatja v. folytatását el nem rendeli (340.k.).
- Az ~egyetemes zsinat~on döntési szavazati joggal részt venni a hatályos egyhjog szerint mindazon, de csak azon pp-ök joga és kötelessége, akik a pp-ök testületének tagjai (339.k. 1.§). A legfőbb egyh. hatóság meghívhat másokat is, akik nem pp-ök. Szerepüket az ~on ugyanez a hatóság határozza meg (339.k. 2.§). - Egyes vidékek pp-ei kezdettől fogva tartottak tanácskozásokat, s ennek mintájára hívta össze Nagy Konstantin cs. a p-val egyetértésben 325: az 1. nagy ~egyetemes zsinat~ot Niceába. Példáját követték a későbbi cs-ok, hogy vallási vitákat megoldjanak és erősítsék az egyh. fegyelmet. Az V. Pál p. által kiadott zsin. határozatgyűjt. utólagos besorolással döntötte el, hogy a tört. folyamán tartott zsin-ok közül melyik számít ~egyetemes zsinat~nak. Az 1-4. ~egyetemes zsinat~ot már Nagy Szt Gergely "nagy zsinatnak" nevezte.
Az 1-6. ~egyetemes zsinat~ főleg szentháromságtani és krisztológiai határozatokat hozott, a 7. vetett véget a →képvitának, a 8. a →Photiosz-féle szakadásnak. Az ~egyetemes zsinat~ külső rendjéről a cs. képviselője, a szellemi vezetésről a kijelölt pp. gondoskodott.
Az 1-8. ~egyetemes zsinat~on a p. személyesen nem vett részt, mert K-en tartották, s Ny-ról aránylag kevés résztvevője volt, de mindig a p. követei írták alá elsőnek a határozatokat, melyeket a cs. birodalmi törv-ként hirdetett ki. Ahhoz azonban, hogy Ny-on is érvényesek legyenek, a p. jóváhagyására volt szükség.
A Rómában tartott lateráni zsinatokon sem volt képviselve az egész Egyh., de mivel a p. volt az elnök, később ezeket is ~egyetemes zsinat~nak ismerték el. Hasonló történt az I. és II. lyoni zsin-tal is. Ezek az ~egyetemes zsinat~ok a belső ügyek mellett az egyh. és világi hatalom viszonyáról, a keresztes háborúkról, a ker. népek közötti békéről is tárgyaltak, s bevonták a világi uralkodók küldötteit is, és a pp-ök mellett ott voltak a szerz. rendi elöljárók is.
A Ny-i egyházszakadás idején tűnt föl a →konciliarizmus elmélete. A protestantizmus terjedése miatt ült össze 1545: a trienti zsin., melyet mindvégig p. legátusok vezettek. Jelen voltak a kat. uralkodók megbízottai is, de a zsin. kinyilvánította, hogy munkáját a hittételek és az egyh. törvények ter-ére korlátozza, s így a pol. hatalmat távoltartotta határozataitól.
Az I. Vat. Zsin-ra az állami képviselőket már meg sem hívták, mivel a szekularizált áll. eszméje ált. lett. A konstantinápolyi ortodox pátr-t meghívták, de az ökumené kérdése még nem vetődött föl. 729 résztvevőjével ez volt az addig legnépesebb ~, melyet a II. Vat. Zsin. kb. 3000 résztvevőjével múlt felül. E zsin-on megfigyelőként már a K-i és prot. egyh-ak képviselői is jelen voltak.

konciliarizmus (a lat. concilium, 'zsinat' szóból): egyházkép, mely szerint az Egyház legfőbb hatalmi szerve az →egyetemes zsinat, s neki a pápa is alá van vetve (→bázeli zsinat, →egyházjog története, →febronianizmus, →konstanzi zsinat, →pisai zsinat).
- A tört-ben az éppen érvényesülő egyháztan és a konkrét problémák függvényében különféle formákat öltött. Legélesebb és téves formája az egyetemes zsinatot tekinti az Egyh. tévedhetetlen állandó képviselőjének; mérsékelt változata rendkívüli esetek megoldási fórumának tekinti a zsinatot.
- Kialakulásában szerepe volt az Egyh. korai időszakában született zsin. hagyománynak, a pápa föllebbezésének a zsin-hoz, pápák letételének. Jelentős szerepük volt az egyházjogászoknak is, akik egyrészt a „pápa fölött senki sem ítélkezhet, csak ha eretnekségbe tévedt” kánonjogi elvre, másrészt az „ami mindenkit érint, arról mindenki mondjon véleményt” római jogi elvre támaszkodtak.
Az →invesztitúra-harc, a →nyugati egyházszakadás (1378-1417), valamint a pápaság és a világi hatalom küzdelmei is kedveztek a ~ bontakozásának, mert fejedelmek föllebbeztek zsin-hoz p. döntések ellen.
- V. Márton (1418) és II. Pius (1460) p-k betiltották a zsin-hoz való föllebbezést, s a ~ a 16. sz: visszaszorult. Később a →gallikanizmusban és a →janzenizmusban bukkant föl. A pápai →tévedhetetlenség dogmája a ~ ellen is irányult. **

LThK 1993. VI:349.

képvita: 1. tág értelemben a transzcendens valóság ábrázolhatósága körüli viták a keleti és nyugati kultúra; a keresztény kultúra és a →zsidóság/→iszlám; végül a →reformáció és a katolikus Egyház között. - 2. szoros értelemben a keresztény misztériumok ábrázolásának kérdése körüli vita a 8. században. A ~ a →képromboláshoz vezetett, lezárása a 787: tartott II. →niceai zsinat, mely a képek használata és tisztelete mellett döntött. E határozat nemcsak a hívők, hanem az ált. műveltség szempontjából is tört. esemény volt. A zsinaton a döntő érv, amire a pp-ök hivatkoztak, a Megtestesülés misztériuma volt: ha Isten Fia belépett a látható valóságok világába, embersége által hidat vert a látható és a láthatatlan világ közé, tehát analóg módon föltételezhetjük, hogy a misztérium ábrázolása a →jel logikája szerint (ti. hogy érzékelhető utalás a misztériumra) alkalmazható. A képet sohasem önmagáért tiszteljük, még kevésbé a kép modelljét. A tisztelet mindig annak a termfölötti valóságnak szól, amire az ábrázolás utal. **

II. JГЎnos PГЎl pГЎpa: LevГ©l a mЕ±vГ©szekhez. 1999.

Photiosz (Konstantinápoly, 810/15-Armeniaki kolostor, 891): pátriárka. - Előkelő családból származott, Tarasziosz pátr. unokaöccse. Kiváló nevelést kapott, szerz. akart lenni, de híres akad. tanár lett. Szenvedélyes kv-gyűjtő, Myriobiblon c. írása 280 kv. kivonata, kritikája. Rokoni kapcsolatai révén cs. titkár, majd tanácsadó. 838: rk. cs. követ Asszíriában. - 858: megválasztották a lemondott és száműzött →Ignatiosz pátr. helyébe, XI. 2-25: fölvette az egyh. r. minden fokozatát (ppséget is). Ezután levélben jelentette (Nagy Szt) I. Miklós (ur. 858-867) p-nak, hogy ő lett az új pátr. Ugyanakkor III. Mikhaél (ur. 842-867) cs. is küldött egy levelet, melyben p. legátusok kiküldését kérte a →képrombolás utolsó hullámainak lecsendesítésére. I. Miklós p. ~ levelének teol. nézeteit teljesen ortodoxnak találta, a cs. levele viszont gyanút ébresztett benne, mert először Ignatiosz letételéről beszélt, majd arról, hogy a pátr. maga mondott le. A p. 2 pp-öt küldött legátusként, vizsgálják ki Ignatiosz letételének ügyét, s megírta, hogy előbb Rómát kellett volna megkérdezni, mert pp. letételekor Rómának kell az utolsó szót kimondania. - A megfélemlített legátusok 861: elfogadták a bizánciak magyarázatait, akik viszont megígérték, hogy ezentúl laikust nem választanak meg pp-nek. A cs. 865: levélben kérte, hogy Ignatiosz ügyében a p. alkalmazkodjon a kialakult helyzethez, sőt követelte, hogy Róma mondjon le az ap. székek között elfoglalt elsőbbségéről Konstantinápoly javára. Miklós p. erélyesen elutasította e követelést. - Közben I. →Borisz bolgár fejed. diplomáciai lépései nehezítették tovább Róma és Bizánc kapcsolatát. A p. 866: levelet írt a bolgároknak, miután a bizánci papokat kiűzték a bolgár birod-ból. - ~ ekkor szakításra szánta el magát: Róma szemére vetette a lit. különbségeket, a →filioque kapcsán eretnekséggel vádolta a p-t. 867: a bizánci zsin. kiközösítette Miklós p-t, s ezzel szakadás állt be. Azonban Makedóniai Baszileiosz (akit Mikhaél 866. V. 26: mint örökösét társcsászárrá koronáztatott) 867. IX. 24: megölte a cs-t; letette székéből ~t, és visszahívta Ignatioszt. A cs. a megbékélést kereste, de ezt csak Róma segítségével, zsinattal tartotta kivihetőnek. - II. Adorján p. (ur. 867-872) elfogadta a cs. javaslatát, s 3 legátust küldött a IV. →konstantinápolyi zsinatra, mely 869. IX. 27: ült össze, először a Hagia Sophia-tp...